Bemutatjuk a versenyközpontot
"A Vasi Múzeumfalu (Skanzen) a megye több száz éves múltját bemutató, állandó szabadtéri néprajzi kiállítás. Az itteni fő tájegységek 27 községének lakóházai, épületei és eszközei eredeti formájukban tekinthetők meg. A kanyargó kis utcában összesen 39 épületet járhatunk végig, de találkozunk őshonos állatokkal, gyümölcsösökkel és szőlőheggyel is.
Szombathely zöldövezeti részében, az oladi városrészhez közel bújik meg a Skanzen, vagyis a Vasi Múzeumfalu; hazánk második állandó szabadtéri kiállítása, a város leglátogatottabb múzeuma. Létrehozásának ötlete már 1939-ben felmerült. Aztán a 2. világháború ezt is elsöpörte, és az 1950-es évekig kellett várni, hogy újra foglalkozzanak vele. A különböző helyszíneken előbb helyben folyt a gyűjtés és bemutatás, hogy aztán 1968-ban döntés szülessen: megkezdték az első 30 épület ideszállítását, felállítását, és 1973-ban már látogatókat is fogadott a Vasi Múzeumfalu. A folyamatos bővítésnek hála jelenleg 27 vasi település 39 épülete tekinthető meg itt.
A kiállított házakon jól megfigyelhető a megye változatos népi építészete. Különböző falvakból érkeztek, Vas megye főbb tájegységeit is reprezentálva (Kőszegi-hegység és Hegyalja, Őrség és Vendvidék, Kemeneshát-Kemenesalja). Mindemellett egykori lakóik társadalmi különbségeit is bemutatják: akad itt szegényparaszti ház éppúgy, mint tehetős paraszti vagy kisnemesi porta is.
Vas megye hármashatár-menti terület, és ez a kiállításon is érződik. Találkozhatunk nemzetiségi (szlovén, vend, horvát és német) házakkal, berendezésekkel is. Szépen érzékeltetik a látogatóval, hogy errefelé nem csak utcás falvak léteztek (és léteznek ma is): a Skanzen kanyargó utcáján látható házsoron kívül láthatunk szórvány- és szeres településekre jellemző épületeket is, külön kis dombocskán: egy hajlított és egy kerített házat.
A Skanzen utcáján az alábbi épületek láthatók:
- sárfimizdói (hegyháti) paraszt-polgári porta,
- szentpéterfai horvát porta,
- alsósági (kemenesaljai) paraszt-polgári porta (udvarán Kenyeriből származó disznóól, galambház és nemeskocsi pajta),
- cáki szabadkéményes kovácsműhely,
- nemeskoltai szegényparaszti porta (udvarán Bozzaiból való torkospajta),
- lócsi szegényparaszti lakóház,
- sótonyi (Rába-völgyi) szegényparaszti porta,
- Pornóapátiból való német parasztház (udvarán vaskeresztesi pajta),
- vönöcki (kemenesaljai) szegényparaszti porta,
- nemesládonyi (kisalföldi) kisnemesi lakóház.
A falu közepén levő kis dombon pedig:
- őrségi (szeres) kerített ház Szalafőről,
- hajlított (szórvány) ház Farkasfáról.
A Skanzen épületei természetesen nem üresek, sőt: teljesen berendezték őket korhű bútorokkal, használati tárgyakkal, eszközökkel. Láthatunk ágyakat és konyhaasztalt, kemencét és sütőlapátot, fa-, háncs- és bádogedényeket és persze a gazdálkodáshoz szükséges tárolókat, szerszámokat. Az udvarokban pajták és ólak, kutak és szekerek állnak, sőt, még egy galambdúc is fellelhető. Különlegességként akad itt kovácsműhely is (szép cégérrel), valamint egy kis kápolna és a Skanzen jelképeként is közismert református harangláb.
A Múzeumfalu élettelen látványosság lenne növények és állatok nélkül. Szerencsére ez nem így van! Az itteni tájra jellemző gyümölcsfák adnak árnyat, de megtekinthetjük a gyógy- és fűszernövényekből álló kertet, sőt egy szőlőhegy-részletet is őshonos szőlőfajtákkal és tájjellegű pincékkel. Ezen kívül állatokkal is találkozhatunk: lovak legelésznek, rackajuh-családok kérődznek, barátságos csacsi néz ránk, de láthatunk kecskéket és ludakat is."
Gombos Kálmán -természetjaro.hu